tűzvédelmi oktatás
AZ ÖN BIZTONSÁGA
KÖZÖS ÜGYÜNK.
tűzvédelem

OKTATÁSI TEMATIKÁK

Az alap munkavédelmi ismeretek elsajátításához szükséges tudnivalók:

Az 1993. évi XCIII Munkavédelmi törvény alkalmazásában a munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.


OKTATÁSI TEMATIKÁK

A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást.

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

  • annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
  • foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
  • foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
  • mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára
  • külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.

Munkavállalók jogai

A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását, a szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, illetve másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan.

Munkavállalók kötelességei:

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát.

A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;a szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; az előírt orvosi vizsgálaton részt venni.

A munkavállaló köteles a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal (üzemorvos), munkabiztonsági szakemberrel munkavédelmi képviselővel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is.

Munkabaleset, elsősegélynyújtás

Minden munkahelyen kialakításra kerültek az elsősegélynyújtó helyek, valamint képzésben részesült(ek) a dolgozó(k), mint elsősegélynyújtó(k). A felszerelést megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani. Folyamatosan gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról. Az elsősegélyhelyeket jelölni kell.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A munka balesetet, foglalkozási megbetegedést, expozíciós eseteket be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni, ez munkáltatói kötelezettség.

Az alap tűzvédelmi ismeretek elsajátításához szükséges tűzvédelmi tudnivalók:

Tűzről akkor beszélünk, amikor a kémiai folyamat (az égés) során lángképződést, illetve parázslást és intenzív hőmennyiség keletkezést észlelünk. A tűz ugyanakkor anyagi javak pusztulásával, az emberi élet, az egészség veszélyeztetésével együtt járó, az ember által nem kívánt, időben és térben nem korlátozott és nem ellenőrzött folyamat.

Alapvető tűzvédelmi tudnivalók

A létesítmény területén minden épületből, építményből a tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell.

Általános segélyhívószám: 112

amelyeket a telefonkészülékeknél jól látható módon kell elhelyezni. Ha az észlelt tűz oltása segítséget igényel, haladéktalanul értesíteni kell a hivatásos tűzoltóságot. A tűzoltóságot abban az esetben is értesíteni kell, ha a létestményben automata tűzjelző és/vagy oltóberendezés működik.

A tűzjelzésnek a következőket kell tartalmaznia:

  • A TŰZESET (KÁRESET) PONTOS HELYÉT, CÍMÉT,
  • MI ÉG, MILYEN KÁRESET TÖRTÉNT, MI VAN VESZÉLYEZTETVE,
  • EMBERI ÉLET VAN-E VESZÉLYBEN,
  • A TŰZ KÖRÜLBELÜLI TERJEDELMÉT,
  • A MEGKÖZELÍTHETŐSÉGET,
  • A TŰZJELZŐ SZEMÉLY NEVÉT,
  • A JELZÉSRE HASZNÁLT TELEFONKÉSZÜLÉK HÍVÓSZÁMÁT.

A mindenkori felelős, a tűzoltóság riasztása után intézkedik a kapuk kinyitásáról, szabadon hagyásáról, automatikák kiiktatásáról, tájékoztatja az elsőként érkező tűzoltóegység vezetőjét, hogy hol van a tűz, hogyan tudják megközelíteni, részére a tűzriadó tervet átadja.

Minden cselekvőképes, mozgásában nem gátolt dolgozó köteles, a tűz oltásában, a személyek és értékek mentésében tevékenyen részt venni.

A tűz oltását a helyileg rendelkezésre álló kézi tűzoltó készülékekkel, fali tűzcsapról szerelt vízsugárral kell végezni. Elektromos és folyadék tüzet vízsugárral oltani nem szabad.

A tűzjelzés elhangzása után az épületekben lévő felvonókat használni nem szabad.

Tűzmegelőzés

Ahhoz, hogy a tűz keletkezésének valószínűségét csökkenthessük néhány gondolat a megelőzésről:

  • Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Dohányozni nem szabad, csak a kijelölt dohányzóhelyen.
  • Mielőtt gyufát, cigarettát eldobunk, oltsuk el. Dohányzáskor nem éghető anyagú gyűjtőedénybe hamuzzunk. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen szabad.
  • A létesítmény területén tűzveszélyes tevékenységet végezni - kivéve hegesztő műhely – csak előzetesen írásban meghatározott feltételek betartása mellett szabad.
  • Elektromos hőfejlesztő készüléket bekapcsolt állapotban felügyelet nélkül hagyni nem szabad.
  • Villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. Az állandóan üzemelő számítógépek monitorát a munkavégzés után ki kell kapcsolni.
  • Épületekben, helyiségekben a közlekedési utakat, kijáratokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.
  • Villamos berendezések kapcsolóit, tűzvédelmi felszereléseket állandóan hozzáférhető és használható állapotban kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.
  • Villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.
  • A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. (A rajtuk lévő gyári jelölés megfelel.)

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint három tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg, az alábbiak szerint:

  • Robbanásveszélyes osztály
  • Tűzveszélyes osztály
  • Nem tűzveszélyes osztály


A tűzmegelőzéssel, a tűzoltással és a mentéssel kapcsolatos szabályok, feladatok ismerete, betartása valamennyi munkavállalóra (dolgozóra) nézve – munkakörére, beosztására tekintet nélkül – kötelező. Ennek érdekében – oktatás, rendszeres továbbképzés útján – ismerniük kell a létesítmény Tűzvédelmi Szabályzatának általános és munkaterületükkel, tevékenységi körükkel kapcsolatos eseti előírásait, valamint a készenlétben tartott tűzoltó készülékek, tűzoltó eszközök kezelését, használatát.

A tűzoltó készülékek fajtái és használatuk

A munkahelyek közelében mindenhol találnunk kell kézi tűzoltó készülékeket. A feladatuk az, hogy a nem nagy kiterjedésű, kezdődő tüzeket a dolgozók el tudják oltani. Ehhez azonban ismerni kell a hordozható tűzoltó készülékek üzembe helyezésének módját.

Az oltóanyag szempontjából az alábbi készülék fajták kerülhetnek elhelyezésre az épület területén:

  • porral oltó és
  • széndioxiddal oltó.

A készülékekben különböző mennyiségű oltóanyag van 2 - 12 kg között. A 6 kg-os porral oltó készülék teljes súlya 9 kg. A 2-3 kg-os készülékeknél figyelembe kell venni, hogy csak kis tüzek oltására alkalmasak.

Minden készülék tulajdonképpen egy henger alakú tartály, amihez háromféle működtető fej csatlakozhat: nyomókaros fejszelep, beütő szeges fej és pisztolyszelepes működtető fej. A készülékek üzembe helyezéséhez először a biztosító elemet kell eltávolítani.

Egy 6 kg-os poroltó készülékkel 2-14 m2 lángfelületű tüzet lehet eloltani. Ha a keletkezett tűz ennél lényegesen nagyobb bízzuk az oltást a tűzoltókra. A hordozható tűzoltó készülékek ideális oltóhatásukat meghatározott távolságból fejtik ki. Ez a távolság 2 - 3 m között van, tehát ilyen távolságra kell a tüzet oltáskor megközelíteni.

A tűzoltást folyamatosan kell végezni addig, amíg ki nem alszik a láng. A hordozható tűzoltó készülékek működési ideje 10-15 másodperc. Több készülék használata esetén előnyösebb azokat egyszerre használni, mint egymás után.

Gázzal oltó készülék használatakor tűz esetén a tűz közelébe érve tegyük le a készüléket a földre. A készülékben az oltóanyag 2-5 kg.

Ellenőrizzük a diffuzor („gázkivezető tölcsér”) meglétét. Vegyük ki a biztosító szeget és megkezdhetjük a tűz oltását. A szelep szakaszosan és folyamatosan is üzemeltethető. Készüléktől függően 1,5-2 m távolságból kezdhető meg az oltás.

FIGYELEM! Diffuzor nélkül a készülék nem üzemeltethető! A készülék és alkatrészei üzemelés közben erőteljesen lehűlnek.